Franciaország egyike Európa legnagyobb államainak: területe az Északi-tengertől a Földközi-tengerig húzódik. Változatos felszínét keleten és délen hegyek borítják. A 4 810 méter magas alpesi csúcs, a Mont Blanc Nyugat-Európa legmagasabb pontja. Franciaország alacsonyan fekvő sík vidékeit négy folyó vízgyűjtő területei alkotják. E négy folyó közül északon folyik a Szajna, tőle délre található a nyugat felé tartó Loire és Garonne, a Rhőne pedig a Genfi-tóból ered és a Földközi-tengerbe ömlik.
A Vallonnet-i barlang leletei szerint már a paleolit korban éltek emberek a mai Franciaország déli részén. A Lascaux-i barlangban sziklarajzokat találtak. A régészek becslései szerint Kr. e. 4000 évvel ezelőtt már kb. kétmillióan élhettek a mai területen. Bretagne-ban fennmaradtak a kőtáblák, dolmenek. A franciák egységes „fajnak” (race) és egyetlen nemzetnek tekintik magukat, holott valójában az ország népe a hódítások és vándorlások során cserélődő etnikumok keveréke. Kr. e. 1200 körül egy kelta nép, a Rajna-völgyben élő gallok déli és nyugati irányú vándorlásba kezdtek a mai Franciaország és Észak-Olaszország területe felé. Kr. e. 600 körül a jón (ion) görögök megalapították Masszalia (latinul: Massilia) gyarmatvárosát, a mai Marseille elődjét.
A Római Birodalom egyszerűen „Provincia” néven emlegetett területe a Földközi-tengertől a Genfi-tóig terjedt (innen ered a „Provance” elnevezés). Galliát később germán törzsek hódították meg.
Az V. század második negyedében önálló frank csoportok nyomultak a Rajna középső vidékére. Sok apró királyság alakult. Childeric (megh. 481-482 k.) egy bizonyos Merovechnek volt a fia: innen ered a „Meroving” elnevezés. Fia, Klodvig (Clovis, uralk. 481/482-511) egész Galliát egyesítette (kivéve a délkeleti részeket) és 498-ban keresztény hitre tért. Ő Párizst tette meg az új királyság székhelyévé. A VII. században az arisztokrácia vezetői, az ún. háznagyok (major domusok) kezébe került a hatalom. Az austrasiai major domus, Pippinn (Pipin) egyesítette Austrasiát (a mai Aachen környékét) és Neustriát (a Bretagne-tól északkeletre fekvő területet). III. (Kis) Pippin fiát, Nagy Károlyt szemelte ki a trónra, aki 774-ben létrehozta a pápai államot, birodalmát Ibéria északi határvidékére, Barcelonára, Észak-Frízföldre és Bajorországra is kiterjesztette. A Duna középső folyásának vidékét (az avarok szálláshelyét) is elfoglalta. 800 karácsonyán császárrá koronázták, udvara a tudományok és művészetek központja lett. 843-tól (a verduni szerződéstől) fogva a legnyugatibb részeket Francia Occidentalis (Nyugati Frankföld) néven emlegették. Ebből lett a későbbi Franciaország. A vikingek (korabeli elnevezéssel: normannok, „északi emberek) többször is feldúlták Párizst és környékét. 896 után telepedtek le a Szajna-völgyének alsó szakaszán, majd nyugat felé terjeszkedve létrehozták Normandiát.
A vikingektől a Capet-ház megalapítója, Erős Róbert gróf fia, Eudes (Odo) sikeresen megvédte Párizst 885-ben, ezért a főurak őt ültették Kövér Károly Karoling-uralkodó helyébe. A Capetingek idején Cluny kolostorából indult el a Szent Benedek reguláit követő szerzetesi mozgalom. A tudományok és művészetek (romanika, gótika) kibontakozásának kedvezett a X-XI. század. II. Fülöpöt (Fülöp Ágost, uralk. 1180-1223) az oklevelekben „rex Franciae („Franciaország királya”) címmel emlegették: ő hozta létre a francia királyi közigazgatást. 1190-91-ben keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. IV. (Szép) Fülöp (uralk. 1285-1314) tanácskozásait a későbbi rendi országgyűlések előzményeinek tartják. Az avignoni pápaság (1309-1377) is az ő uralkodása alatt kezdődött. A pápai inkvizíció 1233-ban jött létre. Előzménye a valdensek („szegény emberek”) antiklerikális eretnek mozgalma és a Toulouse környékén élő katharok („tiszták”) nézetei elleni harc, akik az ördög művének tekintették az egyházat. Az eretnekséget a Capeting-kor végére sikerült kiirtani.
A százéves háború (1337-1453) az angliai III. Edward (Szép Fülöp unokája) trónigényének következtében tört ki. A XV. század elejére tehető Jeanne d’Arc (Szent Johanna) fellépése és mártírhalála. A háború végére a Valois-ház megerősödött, és az ország határai megközelítették a maiakat. Az 1530-as évektől a Genfben élő Kálvin János (Jean Calvin) tanai terjedtek. A francia kálvinizmust „hugenotta mozgalom” néven is emlegetik. A következő időszak meghatározó politikusa Richelieu bíboros volt, XIII. Lajos (uralk. 1610- 1643) főminisztere, aki a király hatalmának növelését tartotta fontosnak az országban és külföldön is. Az 1618-ban kezdődő harmincéves háborúval fő célja a Habsburgok gyengítése volt diplomáciával, pénzzel és fegyverrel, továbbá – az ország védelme céljából – kulcsfontosságú pontok elfoglalása a határok mentén.
Az abszolutizmus leghíresebb uralkodója XIV. Lajos, a Napkirály (uralk. 1643-1715), aki központosításra, egységesítésre törekedett. Hatalmas flottát épített ki, pompával vette körül magát, hugenotta- és janzenista-ellenes intézkedéseivel azonban sok katonától fosztotta meg országát. Uralkodása a francia kultúra fénykora volt. A király klasszikus rendre törekvő uralkodásának ellensúlyozására bontakozott ki René Descartes-nak a kételkedés módszerére építő filozófiája és Blaise Pascal-nak a janzenistákhoz kötődő munkássága. Ekkor épült a versailles-i palota, a vígjátékíró Moliére és a tragédiaszerző Jean Racine darabjait adták elő, Jean-Baptiste Lully zeneműveit hallgatták. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) eredményeként Bourbon-uralkodó került a spanyol trónra.
Az ún. „ancien régime” („régi rendszer”) kétarcú volt: a hagyományokhoz való makacs ragaszkodás és a modernizáció szándéka egyaránt megjelent benne. Európára nagy hatással volt a francia felvilágosodás: az enciklopédisták, Jean-Jacques Rousseau és Voltaire eszmerendszere. A monarchia megőrizte ugyan befolyását Európában és gyarmatbirodalma is megmaradt, ám mindez a falun élők és a városi polgárság elszegényedésével járt. 1789. július 14-én rohamozta meg a tömeg a monarchia jelképének tekintett börtönt, a Bastille-t, és ezzel kitört a francia forradalom.

A jakobinus diktatúrát a konzervatív „revizionisták” kitervelte parlamenti puccs döntötte meg, amely Bonaparte tábornokot (a későbbi I. Napóleont) juttatta hatalomra. A császár a régi arisztokráciából új uralkodó osztály (nemesség) létrejöttét és a katolicizmus előtérbe kerülését szorgalmazta, területszerző politikát folytatott. Az általa alapított Becsületrend és a napóleoni törvénykönyv (Code Napoleon) – amely a tulajdonjogokat és a családfő jogait megerősítette és túlélte a XIX. Századot – a franciák szerint olyan „gránittömb”, amelyen a modern Franciaország alapszik. Hatalma csúcspontján, 1808-ban Mária Terézia leányát, Mária Lujzát vette feleségül. A fordulatot oroszországi hadjárata jelentette. A Szent Szövetségbe tömörült országok csapatai 1813-ban, Lipcsében a "Népek csatájában" megverték.
A restauráció korszaka 1814-től 1830-ig tartott. A szövetségesek úgy döntöttek, hogy a francia trónra a Bourbonok térjenek vissza. Napóleon visszatért Elba-szigeti száműzetéséből, de a belgiumi Waterloo mellett súlyos vereséget szenvedett. Ezután Szent Ilona szigetére száműzték. 1830. július 27-én X. Károly (Charles X., 1824-1830) feloszlatta a liberális többségű törvényhozást, ezért Párizs népe a harcot választotta. A "Három dicsőséges nap" lemondásra kényszerítette Károlyt fia javára. Az új uralkodó a felkelők által óhajtott Lajos Fülöp (Louis-Philippe, 1830-1848) lett, aki minden szélsőséges eszmével szemben fellépett (például szociális-kommunista irányzatok, szélsőséges konzervativizmus) és megkezdte Franciaország észak-afrikai gyarmatbirodalmának kiépítését. 1848. február 21-én a párizsi forradalom volt a válasz a választójog reformjáért tüntetőkre zúdított sortűzre - ez indította el az Európán végigsöprő forradalmi hullámot. Louis Bonaparte, a császár unokaöccse a köztársasági választáson elsöprő győzelemmel került az elnöki posztra. Államcsínyt hajtott végre és III. Napóleon néven lépett a trónra.
1852-1879: a második császárság, a Harmadik Köztársaság kezdetei - ekkor tovább nőtt a köztársaságpárti ellenzék befolyása. 1870-ben Franciaország hadat üzent Poroszországnak, de 1870 szeptemberében Sedan városa mellett vereséget szenvedett, maga a császár is fogságba esett. A
megalázó vereség hírére és nehéz életkörülményei javulását remélve újra felkelt a nép. 1870. szeptember 4-én ismét kikiáltották a köztársaságot. A poroszok a kiéheztetés taktikájával próbálták a párizsiakat megadásra kényszeríteni és csapatokat vezényeltek ellenük. A "párizsi kommün" (La Commune) mindössze 72 napig maradt fenn. Thiers-t, a kommün leverőjét, köztársasági elnökké választották. Elfogadta a békét a poroszokkal, amelyben Franciaország elvesztette Elzászt, Lotharingia egy részét és tetemes hadisarc megfizetésére kényszerült. A monarchiát többé már nem tudták visszaállítani.
Megerősített szabadságjogok, szakszervezetek, amnesztia, a gyarmatbirodalom növelése (Afrika, Indokína) jellemezte a korszakot. A baloldal megerősödött. Az ún. Dreyfus-ügy megrázta az országot: a zsidó tüzérkapitányt árulással vádolták, összecsaptak a nacionalista-antiszemita és a baloldali erők. 1904-ben az „Entente Cordiale” (angolokkal kötött szövetség) lett a későbbi antant alapja.
Németország 1914. augusztus 3-án hadat üzent Franciaországnak. Győztesen, de hatalmas emberveszteséggel és anyagi kárral fejezték be a háborút. A Versailles-ben aláírt békeszerződés visszaadta a franciáknak Elzászt és Lotharingiát. Egyik céljuk az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése volt – következményeként létrejött a trianoni békeszerződés és megalakult az ún. „kisantant”. A húszas évek weimari Németországával megkötötték ugyan a locarnói együttműködési egyezményt, de Hitler felmondta ezt a megállapodást, mert Párizs 1935-ben a Szovjetunióval is katonai szerződést kötött. Daladier kormánya Lengyelország lerohanása után lépett be a második világháborúba. Az ország keleti
határain kiépítették az ún. „Maginot-vonalat”. Hitler megtámadta Franciaországot. Sokaknak Magyarországra sikerült menekülniük, kétmillió francia katona fogságba került. A Pétain marsall vezetésével Vichy-ben létrejött, a megszállókkal együttműködő „államot” a Francia Köztársaság sohasem tekintette jogfolytonos részének. Charles De Gaulle tábornok ellenállásra szólította fel a nemzetet. Az ő irányításával megszervezték a Szabad Francia Hadsereget. A szövetségesek normandiai partraszállása után megkezdődött az ország felszabadítása. A francia képviselő jelen volt 1945 májusában a német fegyverszünet aláírásánál. Az ország alapító tagja volt az ENSZ-nek is.
Az új köztársasági alkotmány kidolgozásával vette kezdetét a Negyedik Köztársaság. A Marshall-segély eredményeként gyorsan helyreállították a gazdaságot. Az indokínai háború 1954-ben Dien Bien Phu-nál a franciák súlyos vereségével végződött. Folytatódott a gyarmatbirodalom szétesése: Marokkó, Tunisz, Madagaszkár és számos fekete-afrikai gyarmat függetlenséget kapott. 1958-ban Algírban tört ki felkelés. Ebben az időszakban lett az ország a NATO tagja. 1957-ben alapította meg az Európai Közösséget hat taggal. De Gaulle lett az új köztársaság elnöke 1958 szeptemberétől (kinevezése feltételeként az új alkotmány elfogadását szabta).
De Gaulle folytatta az algériai hadjáratot. 1959 elején mégis elismerte a volt gyarmat önrendelkezési jogát. A gyarmatosítás hívei (az OAS) vezetésével katonai lázadás tört ki Algírban, amelyet De Gaulle levert. 1962-ben megállapodott Algéria vezetésével az ország függetlenségéről, de belpolitikai hatalma meggyengült. 1969-ben a franciák elutasították az elnök alkotmánymódosítás-tervezetét, De Gaulle lemondott, utódja volt miniszterelnöke, Georges Pompidou lett.
Ipari és mezőgazdasági ország. Az óceáni éghajlatú területeken a belterjes szarvasmarha-tenyésztés jellemző. Világszerte keresettek a sajtok és borok. Európa első búzaexportőre. Mediterrán tájain zöldség és gyümölcs, olajbogyó, mandula terem. Parfümiparának alapanyaga a déli területekről származó illóolaj (levendula, rózsa). A lakosság több mint kétharmada a szolgáltató szektorban dolgozik. A közlekedési hálózat fejlett: 1981-ben itt alakították ki (akkor a Föld leggyorsabb) ma Európa leggyorsabb vonatát (TGV). Jelentős a turizmus, különösen a Cote d'Azur és az Atlanti-óceán partvidéke látogatott nyáron, télen az Alpok síparadicsomai.
Francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a nyugati és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (pl. Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc. A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, pineák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel. A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyők borítják. Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.
Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakul ki.
A Franciaországba látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.
A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10-30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani.
A tenger vize a földközi tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.
A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.
Öltözködés: A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így a pamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy - elsősorban a tengerparti strandokon - sapka, kalap viselése szükséges lehet.
Közlekedés: Párizsi busz, metro, R.E.R.: www.ratp.fr (bérlet árak, útvonalak,…)
Vasút: www.sncf.fr (jegyrendelés, menetrend, árak)
Útinformáció: ASFA (autópálya, információ, díjak): www.autoroutes.fr www.michelin-travel.com (útinform, útvonalak, szállások, éttermek)
Fiataloknak: Utiköny- www.club-internet.fr/routard (szállások, utazási tippek)
Szállodák: www.accorhotels.com
Kempingek: Francia kemping szövetség www.campingfrance.com
Sport
Francia Labdarúgó Szövetség: www.fff.fr
Párizsi maraton: www.parismarathon.com
Roland Garros : www.rolandgarros.org
Stade de France: www.stadefrance.fr
Tour de France : www.letour.fr
Múzeumok: www.rmn.fr www.monum.fr www.tour-eiffel.fr www.chateauversailles.com
A francia szállodákat hatósági szervek minősítik és ellenőrzik, besorolásuk alapján hat kategória létezik: csillag nélküli, 1*; 2*,3* 4* és 4*L, ami 5*-nak felel meg. Minden szálloda köteles feltüntetni árait a szállodán kívül és a szobákban is. A szobákban általában egy franciaágy vagy két külön egyszemélyes ágy van. Pótágyat és +1 reggelit felár ellenében lehet kérni. Olyan szállodaláncok, mint például a hőtels Akena és az LSF... , kényelmes szobákat kínálnak a nagyvárosok környékén. Közülük némelyek kifejezetten csoportok fogadására, olcsó árakra specializálódtak. Párizs környékén a l'hőtel Itinéraires meglehetősen jó szobákat kínál, a minőség és árarány tekintetében.
Szállodaláncok hozzávetőleges árai egy éjszakára:
0 és 1* szállodák 27.50 €
2* szállodák 58.90 €
3* szállodák 86.60 €
4* szállodák 187.80 €
- 9 000 kemping 0*- 4* kategóriáig,
- 2 300 tanyaszálló
Sok olyan kemping van, ahol sátrat, lakókocsit és bungalót lehet bérelni. A kempingterületek hivatalos útikalauzát a Francia Kemping- és Lakókocsi Szövetség árusítja.
Vadkempingezés a terület tulajdonosának engedélyével lehetséges, de tilos a strandokon, útmentén és műemlék helyeken. Bővebb információ Idegenforgalmi Irodákban és rendőrkapitányságokon szerezhető be.
Átlagos irányár: 2 felnőtt és 2 gyerek, 1 autó, egy lakókocsi esetében elektromos áramszolgáltatással:
1* kemping 10.00 €
2* kemping 11.62 €
3* kemping 16.66 €
4* kemping 20.90 €
Bútorozott, teljesen felszerelt bérlemények szállodai szolgáltatásokkal. A Syndicat national des Résidences de Tourisme ingyenesen terjeszti a franciaországi apartmanok kalauzát.
A falusi szállások úgynevezett kalásszal minősített, felszerelt szálláshelyek (max. 4 kalász). Ha már döntött, hogy melyik régióba látogat el, bővebb információt a helyi intézményeknél szerezhet (Regionális, Megyei és Helyi Idegenforgalmi hivatalok).
Heti átlagár, franciaországi falusi turizmus:
Szezonon kívül: 230 €
Főszezon: 350 €
Ha vendégszobát bérel (egy éjszaka vagy egy hét reggelivel, esetleg ebéddel, vacsorával), lehetősége nyílik, hogy alaposabban megismerje az igazi francia életmódot.
A 160 ifjúsági szállóból álló hálózat olyan szálláslehetőségeket kínál, ahol garantált az olcsó ár, a kényelem és a fiatalos, jó hangulat. Ezt a lehetőséget azonban csak tagok vehetik igénybe. Utazás előtt a tagsági kártya, az egyes országok adott intézményénél szerezhető be, pl. Budapesten is a tagoknál. Elérhetőségek az Ifjúsági Szállások Nemzetközi Szövetségének honlapján.
Párizsban, szállás reggeli nélkül 7,35 €-tól 12,70 €-ig, reggelivel 18,50 €-tól
